Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kulturális hírlapok képes leírás - Hírlapok.tlap.hu
részletek »

Kulturális hírlapok - Hírlapok.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hirlapok.tlap.hu » Kulturális hírlapok
Keresés
Találatok száma - 6 db
Arany Tarsoly

Arany Tarsoly

Arany Tarsoly - a hagyományőrzők lapja, 68 oldalas színes hagyományőrző havilap. A lap célja a magyar hagyományok megmutatása, újrafelfedezése, megtanítása, a hagyományőrzésre épülő aktivitás fokozása. Az Arany Tarsoly egy jelkép. A jelképek arra valók, hogy emlékeztessenek, és ösztönözzenek. A tarsoly méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, címer, emlékeztető, hit, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma. Emlékeztet őseinkre, és ösztönöz az őseink által ránk hagyományozott műveltség továbbvitelére és fejlesztésére. A hagyományok nem jelentenek mást, mint az élet értelmének újrafelfedezését. Az élhető élet feltételeinek megteremtését. Őseink a természettel szoros kapcsolatban éltek. Az időjárást az égre felnézve jósolták meg, a betegségeket gyógyfüvekkel enyhítették, a műszálat nem ismerték, maguk varrták természetes anyagokból a ruháikat, a természetben található növényekből főztek ízletes eledeleket, és a tudásukat apáról-fiúra szájhagyomány útján adták tovább. Szigorú, maguk által teremtett erkölcsi rend szerint éltek, melyet nem tehernek éreztek, hanem életük alapfeltételének. A magyar történelem ékes példája annak, hogy minden megszállást és elnyomást a kultúra és a hagyomány őrzésével, életben tartásával éltek túl őseink. Nemzetünk kincsei pedig kimerítetlenek. Hagyományaink nemzeti vagyonunk is egyben. E vagyon elherdálása nagyfokú felelőtlenség.

Barikád

Barikád

A Barikád egy Magyarországon megjelenő havilap. 36 színes oldalon, 10 000 példányban kerül utcára minden hónap közepén. Első próbaszáma 2009 májusában, míg az első hivatalos szám 2009 júniusában került forgalomba. A lap hivatalosan nem kötődik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, de sem ők, sem a párt nem titkolja a szoros viszonyt (a lap és a párt székhelye is ugyanabban az épületben van). Jogilag szintén nincs kapcsolat a barikád.hu hírportál és a havilap között, azonban azt weboldaluknak tekintik, mivel a nevük azonos, a grafikai megjelenésük gyakorlatilag megegyezik és a szerkesztőgárdában is vannak átfedések. Az újságot vezető szerkesztőbizottság távlati célja a lap hetilappá alakítása.

Élet és Irodalom

Élet és Irodalom

Ezen a néven Szabó Dezső alapított irodalmi és kritikai folyóiratot 1923-ban, miután kivált az Aurora című laptól 1923 februárjában. Az Élet és Irodalom 1923 márciusától októberéig jelent meg és Szabó Dezső politikai nézeteinek befolyása alatt állt. Rajta kívül Féja Géza, Tóth Árpád és Juhász Gyula írásait közölte. Az Élet és Irodalom 1957. március 15-én indult irodalmi kétheti lapként, az 1956-os forradalom után megszüntetett Irodalmi Újság utódjaként, szerkesztésében. Munkatársai olyan írók és kritikusok voltak, aki hajlandók voltak az 1956-os forradalom leverése után megszilárduló pártállamot támogatni. Beceneve, az ÉS is korabeli szóviccből származik: hiányzik belőle mind az élet, mind az irodalom - mi van benne? Az ÉS. 1959 októberében az újjáalakult Magyar Írók Szövetségének lett a lapja. Az Élet és Irodalom első száma 1957. március 15-én jelent meg. Előzménye az az Irodalmi Újság volt, mely a Magyar Írószövetség lapjaként tevékeny szerepet játszott az 1956-os forradalom előkészítésében. 1957 tavaszán, az akkori politikai vezetés részéről egy olyan konszolidációs szándék nyilvánult meg, mely az értelmiségi réteggel, s azon belül az irodalmi élettel való kiegyezésre irányult.

Galaktika

Galaktika

A Galaktika tudományos-fantasztikus antológia 1972 és 1995 között jelent meg Magyarországon. Legnagyobb kiadott példányszáma 94 ezer volt, ami nagyon nagy szám, tekintve, hogy az Analog magazin az USA-ban 120 ezres példányszámban jelent meg, miközben az Egyesült Államok népessége 200 millió fölött van. Sokan úgy tartják, egyike volt a világ három legjelentősebb sci-fi antológiájának, és a benne leközölt művek minősége is magas volt. A számok között volt tematikus, nemzeti és vegyes - az első fajta egy adott témát érintő műveket sorakoztatott fel, míg a második fajta egy adott ország irodalmából válogatott. Magyarország mellett sok kelet-európai ország íróinak ez volt az egyetlen lehetősége műveik megjelentetésére. Kuczka Péter volt a szerkesztője minden számnak egészen 1995-ig, amikor - állítólag anyagi okokból - továbbra már nem volt lehetséges tovább kiadni és terjeszteni az antológiát az akkori árak és körülmények között. Egyik napról a másikra megszűnt, a rajongók legnagyobb bánatára. A számozása 1-gyel kezdődött 1972 nyarán, ekkor 38 ezer példányban adták ki 128 B5-ös oldalon. A 60. szám után (1985-ben) a formátuma megváltozott: nagyobb, A4-es lett és 96 oldalt tartalmazott, majd 1993-ban A5 méretben, fekete kerettel, 128 oldalon jelent meg, egészen szüneteléséig. Hosszú és sikeres élete során 2257 novellát és cikket közölt le, több mint 1000 szerzőtől.

Hetedhéthatár

Hetedhéthatár

A Hetedhéthatár Pécsett szerkesztett, havonta megjelenő közérdekű magazin. Első száma 1997. december 5-én jelent meg. A havonta megjelenő lap tartalmát tekintve a kultúra, a művelődés széles palettáját kínálja, de nem hiányozhat belőle a szórakozás, a kulturált kikapcsolódás sem. Állandó témái közül kiemelkednek egyrészt a szépirodalmi alkotások: novellák, versek, másrészt a tudományos ismeretterjesztő írások a történelem, a fizika, vagy a földrajz területéről. A lapban - Magyarországon sajnos ma még ritkaságszámba menően - önálló fotóművészeti rovat található, ahol hazai és külföldi fotóművészek alkotásai tekinthetők meg, minden számban szakértő fotóművész ajánlásával. Formája a kezdetek óta állandó, ugyanakkor tartalmát, szerzői és olvasói körét tekintve folyamatosan bővül. A szerteágazó témákkal összhangban a szerzők köre igen nagy, mind életkorukat, mind szakterületüket tekintve. Így megtalálható közöttük pedagógus, történész, fizikus, jogtudós, építész, festőművész, marketingszakember és középiskolai tanuló vagy egyetemista egyaránt. A nyomtatott magazint nemcsak Magyarország területén olvassák, hanem a kereskedelmi szolgálatokon keresztül eljut a világ 40 országába, az ott élő magyarokhoz. A lap főszerkesztője L. Csépányi Katalin.

Hirdetés
Képmás családmagazin

Képmás családmagazin

Képmás családmagazin színes, főleg családanyáknak szóló magazin.[1] 2006-ban a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elismerő oklevélben részesítette a családi értékek felmutatásáért és konzekvens képviseletéért. A Képmás családmagazin megjelenik minden hónap első csütörtökén, 100 A/4-es oldalon, 23 000 példányban. Kiadja a Képmás 2002 Kft.

Tuti menü